Forrás: HWSW, www.hwsw.hu/

Miben hasonlít az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, és a világ legnagyobb webes cége, a Google? Mi a közös a NASA-ban, a Google-ben? Mindkettő jelentős károkat szenvedett már el a megfelelően alapos informatikai tesztelés hiánya miatt. A tesztelésre szakosodott Alvicom abban segít, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő.

Apró hibák, hatalmas károk

A NASA Mars Climate Orbiter projektje mintegy másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött, és ötévi fejlesztést követően 1998. december 11-én újtára indították a marsszondát, melynek célja az volt, hogy a vörös bolygó klimatikus viszonyait vizsgálja. A szonda 1999. szeptember 23-án érte el a Mars légkörét, majd fékezésbe kezdett, hogy keringési pályára álljon -- a 125 millió dolláros szonda hamarosan megsemmisült. A magyarázat kínosan egyszerű: a földi irányítószoftver angolszász birodalmi mértékegységben, fonterőben számolt, míg a szonda metrikus newtoni adatokat várt. A nem tesztelt szoftverrendszer 4,45-os arányú tévedésben volt, túllasította a szondát, mely így alacsonyan lépett be pályára, belezuhant a légkörbe, és megsemmisült ott.

Hogy egy IT-rendszerben található probléma mekkora kárt okozhat, nem a probléma nagyságától, hanem az általa támogatott tevékenység értékétől függ. A Google levelezőrendszerének egy elhúzódó leállása, mely a Gfail nevet kapta az online közösségtől, közel sem triviális mértékű károkat okozott a vállalat számára. A leállás során elvesztegetett hirdetési bevételeken túl még a Google sem tudhatja pontosan, a presztízsveszteséggel mennyi korábbi és leendő felhasználót, és rajtuk keresztül további reklámbevételeket vesztett. Hacsak az érintettek 1 százaléka pártol el, és ugyanennyien inkább nem csatlakoznak, az évi tízmillió dolláros nagyságrendű kárt jelenthet. Mindez egy nem megfelelően kitesztelt hibatűrő klaszterezési megoldás miatt. Természetesen magyarországi példa is akad bőven. Az egyik pénzintézet az évvégi hajrában azért vesztett üzleteket, mert rendszere a megnövekedett terhelés hatására nem adott megfelelő válaszidőket az online üzletkötésekhez, ami a stressztesztelés hiányára és a rendszer hangolásába történő visszacsatolásának szükségességére mutat rá. Egy másik pénzintézet esetében egy ügyfélkapcsolati rendszer beszállítója azzal magyarázta az adatok hosszadalmas és lassú rögzítését, hogy addig személyes kontaktus lehet létesíteni az ügyféllel, lehetőséget ad a beszélgetésre. Az Alvicom segítségével 1 perc alá lehetett szorítani az adminisztrációt.

Csökkenő tolerancia

Ahogyan az elmúlt évtizedek során az informatika egyre szélesebb körben terjedt el, és egyre mélyebbre hatolt a gazdaság és társadalom rétegeiben, úgy működése egyúttal alapvető szükséggé is vált. Egy értelemben az informatikai biztosan a közművekkel hasonlatossá vált: jelentősebb kiesése tolerálhatatlan, és ez a toleranciaszint a jövőben csak csökkenni fog, ahogyan az egyének és szervezetek életében egyre kritikusabbá válik az IT-rendszerek stabil és magas szolgáltatási színvonala.

Bár az információs technológiákkal kapcsolatban az egyik legtöbbet emlegetett fogalom az innováció, az IT valójában egyre inkább az üzembiztonságról, a rendelkezésre állásról és megbízhatóságról szól, semmint a forradalmi újításokról. Az informatika világa természetesen továbbra is innovatív marad, és szinte megjósolhatatlan, milyen képet ad 5-10 év múlva. Az azonban bizonyos, hogy a tesztelés felértékelődik, a hibák egyre kevésbé engedhetőek meg.

Az egyik fő probléma, hogy egy rossz fejlesztési kultúra alakult ki, ahol a projektek többségénél a tesztelésre egy szükséges rosszként tekintenek, és a folyamat végére, mintegy utolsó ellenőrző pontként illesztik be, de nem ritka az sem, hogy a határidők tartása érdekében elhanyagolják. Bármi áron átadni, bármi áron átvenni.

Tökéletesen tesztelni természetesen nem lehet, meg kell találni az egyensúlyt a kockázatok csökkentése és a gazdaságossági racionalitás közt. Magyarországon a tesztelés jelenlegi legégetőbb problémája azonban nem csak az egyensúly megkeresése, hanem az, hogy maguk a tesztelők sem beszélnek egységes nyelvet -- bábeli zűrzavar uralkodik a szakmában. Pedig sztenderdek léteznek, melyeket felhasználva egységesíteni lehet a képzést és az ismereteket, ahogyan a specializáció is elengedhetetlen ahhoz, hogy a tesztelés a tervezés és fejlesztés integráns elemévé tudjon válni.

Tesztmérnök-képzés az Alvicomtól

Ezt az igényt felismerve indította el nemrég a Magyar Szoftvertesztelési Tanács Egyesülete által akkreditált tesztmérnök-képzését az Alvicom, amely már az IQSOFT-John Bryce Oktatóközpontnál is elérhető. A tanfolyam értékét növeli, hogy az Alvicom évtizedes gyakorlattal rendelkezik a magyarországi illetve a nemzetközi szoftvertesztelési piacon. A tanfolyam az International Software Testing and Qualification Board szervezet világszerte elismert és egyre népszerűbb Certified Tester Foundation Level vizsgájára készít fel.

Az Alvicom a képzést többek között szoftvermérnököknek, fejlesztőknek, fejlesztési csoportvezetőknek, tesztelőknek, szoftvertesztelési csoportvezetőknek, minőségbiztosítási mérnököknek, teszt- és minőségfejlesztési koordinátoroknak, rendszerszervezőknek, illetve informatikai vezetőknek ajánlja. Az oktatás keretében a hallgatók megismerkedhetnek a tesztelési módszertanokkal, megtanulhatják elfogadtatni és elhelyezni tesztelést a szoftver életciklusában, és gyakorlati útmutatókat kapnak a tesztkörnyezetek kialakításához, a teszteszközök használatához, valamint a tesztelési szerep- és feladatkörök meghatározásához. További információ az Alvicom oldalain.